A nemzetközi pénzintézetek előrejelzéséhez képest alacsonyabb, 2,5 százalékos gazdasági növekedést jósol jövő évre Románia számára az OTP Bank, amely szerint a lassulást főként a háztartások fogyasztáscsökkenése okozza. A magyar pénzintézet romániai leányának elemzői szerint, miközben az ország is igyekszik alkalmazkodni a magas energiaárakhoz, a román gazdaság növekedése lassul, az eurózóna pedig stagfláció vagy akár felé tart. Az újabb emelkedése, a gazdaság lassulása és a háztartások kiadásai közvetlenül befolyásolják a helyi gazdasági aktivitást, éppen ezért az elemzők szerint mindezek fényében erre az évre a gazdaság bővülése 5 százalék lehet. 

Eastern Europe, Romania, Bucharest, Carturesti Carusel book store, Carturesti Carusel book store. Bucharest, Romania, Europe (Photo by Christian Kober / Robert Harding Heritage / robertharding via AFP),romania,gdp,economy,store,buying,spendingmoney,money,
Könyvesbolt Bukarestben – a bérek nem tudtak lépést tartani az árak emelkedésével. Fotó: Christian Kober / AFP

Friss elemzésében az OTP Bank Románia rámutat, hogy a gazdaság fellendülését tekintve az ország nagyon jól teljesített az év első felében, amiben a világjárvány utáni felzárkózásnak és a vendéglátóipari ágazat (HoReCa) újraindulásának is nagy szerepe volt. Ezek a tényezők a bővülésében is megmutatkoztak, akárcsak az információs és távközlési ágazat továbbra is erősnek számító teljesítménye. 

Az elemzők úgy vélik, Románia még mindig jó helyzetben van, és egyelőre kevésbé befolyásolja a gazdaság teljesítményét a nemzetközi szinten kibontakozó

 „Az Európai Unióhoz képest Románia energiaimport-kitettsége viszonylag korlátozott, de a magas energiaköltségek a kereskedelmi viszonyok romlását idézik elő, ennek az árát idővel valaki kénytelen lesz megfizetni. A román GDP egynegyede ugyanakkor nagyon érzékeny az energiaár-ingadozásokra, különösen az ipar, a közlekedési, a kiskereskedelmi ágazatok, valamint a HoReCa-szektor lehet érintett. A mezőgazdaság helyzetét is figyelembe véve – az aszály miatt 20-25 százalékkal marad el a termés a tavalyi évhez képest – ebben az évben a GDP várható növekedését enyhén 5 százalék alatti szintre várjuk” – számolnak be az OTP Bank Románia elemzői. 

Variációk GDP-re

Mindez nagy vonalakban egybecseng a nemzetközi várakozásokkal. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavasszal becsült 2,2 százalékról 4,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, míg a Világbank úgy becsüli, hogy a román gazdaság idén 4,6 százalékkal bővül. A legkedvezőbb az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank korábbi előrejelzése, amely szerint a román gazdaság idén 5,4 százalékkal nő. A

bukaresti statisztikai intézet friss, a napokban közzétett jelentése szerint az idei második negyedévben 5,1 százalékkal, a szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint pedig 5 százalékkal nőtt a román GDP az előző év azonos időszakához képest. 

Az idei első fél évben 2021 első fél évéhez képest a nyers és a kiigazított adatok szerint egyaránt 5,7 százalékos volt a  

Csökken a fogyasztás

Az OTP elemzése rámutat, hogy az év második felében az agrárszektor visszaesését a fogyasztás csökkenése is befolyásolja, ennek hatása pedig a következő évben már láthatóvá válik. A pénzintézet becslése szerint 2023-ban a román gazdaság növekedése 2,5 százalékos lesz, a lassulást főként a háztartások fogyasztáscsökkenése okozza. Figyelembe kell venni a gyengébb exportteljesítményt is, hiszen az ipar és minden nagy energiafogyasztó tevékenysége csökken, emellett a szolgáltatási szektor éves teljesítményében is ugyanezen tendenciák figyelhetők meg. 

Felhívják a figyelmet, hogy az infláció felfelé ívelő pályán halad az országban, és a nyár közepén mért 15 százalékos küszöb átlépése után, szeptemberben elérte a 15,9 százalékot. 

A román GDP negyedéves változása
 

Tetőzött az infláció

Az infláció alakulását illetően az elmúlt időszakban számos kockázati tényezőt lehetett azonosítani, az energiaár-plafon hatása például még csak most jelent meg az adatokban, de egyéb, főként a kiskereskedelmi ágazatban jelentkező tényezőknek is szerepük volt a pénzromlás alakulásával kapcsolatos bizonytalanságokban. 

Az infláció egyelőre a várt pályát követi, a jelek szerint tetőzött, vagy legalábbis a csúcspont közelében van, és miután több hónapig a 15-16 százalékos szint körül ingadozott, a következő időszakban csökkenő tendenciának kellene következnie. 

Az elemzés kitér arra is, hogy a meglehetősen alacsony szinten álló munkanélküliségi ráta mellett a reálbérek mintegy 2-3 százalékkal csökkentek Romániában, 

a nem tudott lépést tartani az inflációval. 

Ennek azonnali hatásai vannak az egész gazdaságra, és már a hitelezés terén is tapasztalható a visszaesés, ugyanakkor a gazdasági lassulás miatt valószínűleg 2023-ban is csökken a hitelezési aktivitás; ez a kontextus negatívan hat a közkiadásokra is. „A folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas, amit nem tudunk a magas energiaárakkal magyarázni. A folyó fizetési mérleg hiánya Romániában már az energiaválságot megelőzően is magas volt, az energiaárak emelkedésének korlátozott hatása volt ezen a területen, hiszen Románia nem nettó energiaimportőr” – hangsúlyozzák az OTP Bank Románia szakértői. 

Egyébként a Nemzetközi Valutaalap jövőre a tavasszal előre jelzett 3,4 százalék helyett a román össztermék mérsékeltebb, 3,1 százalékos növekedésére számít. A Világbank ehhez képest derűlátóbb, és úgy becsüli, hogy a román gazdaság 3,2 százalékkal bővül 2023-ban.